Gazdasági válság, tippmix sirám, első sóhaj.
Egy nehéz nap éjszakája, avagy füstbe ment terv.
Máris utolért volna a gazdasági válság? Az HBO elfelejtette az - egyébként sajnos nem is túl nagy összegű - szeptemberi számlát kiegyenlíteni, (illetve remélem, hogy elfelejtették, és nem pedig - ahogy gazdasági szakértőnek titulált brókerek mondják - bedőltek!), így ma délutánra összeomlott a mikrogazdaságom. Utolsó ezresemből - ami nem utolsósorban még annak volt köszönhető, hogy a múlt pénteken elkaptam két francia B ligás meccset, meg a Leverkusen győzelmét, abból a szelvényből maradt - hősies huszárvágásra szántam el magam, kitöltöttem három darab háromszáz forintos szelvényt.
Először elkészült egy kamikaze, csakis a nagy szorzó miatt megjátszott tippsor. (Huszonhatos szorzóval adták a Newcastle-Aston Villát félidei hazai vezetés, a végén mégis vendéggyőzelem esetére, ez a másik két meccsel hatvanötös szorzót jelentett. Volna.) A remény ugyanis a nulla-nullás félidő miatt értelemszerűen már az első játékrész végére elúszott. A másik két meccs hiába volt meg.
A következő szelvényen - amely négyezret fialt volna - a Bröndby hazai győzelme meg a Fradi győzelme (hja,kérem, utolsó szalmaszálak fennforgása esetén a fuldokló nem lehet tekintettel senkire és semmire, Hajrá vidék!-et meg egyéb szim-, illetve antipátiákat félretéve kénytelen kapkodni a tippek után, lásd még lejjebb: Slovan) bejött ugyan, ám elkövettem azt a hibát, hogy az Ascoli-Rimini meccsnek nem a végeredményét, hanem a félidejét tettem meg döntetlenre, a meccs meg persze, hogy null-egyes félidő után lett döntetlen. Most már egyébként meggyőződésem, hogy az egész olasz bajnokság egy merő, totális totó- és tippmixcsalás, ezt csak az nem tudja, aki nem játszott egy-két héten át. Attól függetlenül szeretem az olasz focit, hiszen rendkívül szórakoztató, bár meglehet, éppen az előző állításomban megfogalmazott burkolatlan és súlyos vádnak köszönhetően az.
A legtovább az ötödik szelvény tartotta magát, a Bröndby meg az FTC debreceni győzelme ezen is meg volt játszva, ezen felül valami Slovan Bratislava-Martin meccs, ami bejött, (egyébként csak a kedvező eredmény elkönyvelésekor jöttem rá, hogy ez nem is foci, hanem jégkorong volt), és akkor hátra volt még a Kaiserslautern-1860 München meg a Newcastle-Aston Villa, mind a kettő egyesre véve. Tehát a másik három eredmény már sikerrel megvolt, amikor ez a két meccs még ikszre állt, vagyis remény még volt egy ötezer forintos gyorssegélyre. Kétségbeesetten váltogattam a Eurosport 2 élő közvetítése és az egyes csatorna teletexktjének a 887. oldala között, ahol a tippmixet gyakorlatilag élőben adják, már az asszonyt is beavattam, hogy mely két csapatnak is kéne szurkolni, amikor derült égből hideg zuhany kólintott fejbe: a Kaiserslautern meccset egyszer csak teljesen váratlanul és aljas módon null-nullnál lefújták, és utolsó remény is elszállt. (Bármibe lefogadnám, hogy egy másodpercet se hosszabbított a lelkiismeretlen schiedsrichter, de még azt se zárnám ki, hogy neki meg egy olyan - mélyen titkolt - szelvény lapul a dolgozószobája íróasztalának a fiókjában, amin az áll, hogy kajzerszlajtern ájntáuzendahtundzehcig müntyhen null cu null.) Ugye, mondanom sem kell, hogy egy perc múlva az esélytelennek tartott, ezen a szelvényen győzelemre várt, amúgy utolsó helyezett Newcastle megszerezte a vezetést, s mielőtt elhatároztam, hogy mindezt nektek megírom, és elindultam a számítógép felé, akkor rúgták a másodikat.
A Kaiserslauternnel ezennel örökre végeztem, holnap asszonytól kell pénzt kérni cigire. (De hogy a sanyarú gazdasági helyzetben mentőövnek szánt holnapi tippmixet miből finanszírozom, arról egyelőre még gőzöm sincs. Még szerencse, hogy a nyár végén bérletet vettem, így az MTK meccsre eleve biztosított a bejutás.)
Gazdasági válság – tippmix-sirám, második sóhaj.
„Buta kis játék, hazudok és elhiszem.” (Cserháti Zsuzsa)
„Szívünkbe új remények mind visszatérnek.” (Bergendy)
„The great southern trendkill” (Pantera)
Mielőtt az HBO feljelentene hitelrontásért, ma felhívtam a könyvelésüket, csak elhányták a számlát, amely miatt – remélem, átmenetileg - földönfutóvá váltam, úgyhogy ma délután irány a fénymásolda (számlamásolat), posta (expressz-ajánlott levél), és a totózó.
A feleségemtől kölcsönkapott aprópénzen folytatjuk tehát az akut mikrogazdasági válsággal szemben folytatott küzdelmet a fennmaradásért. Annyit mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy az ember a feleségétől kölcsönkapott apróval egészen más testtartásban lép be a totózóba, inkább lopva, sunyin, mintsem büszkén, mint akinek az sugárzik az arcáról, hogy ide nekem az egész olasz első ligát, de még a finn másodosztályt is.
A korlátozott likviditás miatt a mai hadművelet során újfent háromszáz forintos szelvényekkel operálunk. A gazdasági helyzet javítását célzó tippelést megelőző alapos, tüzetes elemzés, hovatovább tippsor górcső alá vételt követően a következő három mérkőzés került a figyelem fókuszába:
Famanguszta – Internazionale, 1. félidő
Bremen – Panathinaikosz 1. félidő
Marseille – PSV Eindhoven
A Cipruson sorra kerülő meccs esélyese természetesen az Inter, ezért játszunk csak az első félidőre, és nem azért teszünk a hazaiak vezetésére, mert hiszünk benne, hanem mert annak majdnem hatszoros a szorzója, tehát a szorult gazdasági helyzetből átmeneti kilábalást csakis egy hazai, legalább az első félidő végére realizált vezetés jelenthet. A ciprusi csapat eddig is nagy vehemenciával esett neki ellenfeleinek, s kinézem belőlük, hogy bár a végén vesztesen hagyják el a pályát, a kezdés utáni fanatikus, meg nem alkuvó hevület igenis elvezethet egy vezető gólhoz. Várakozásaink: az első félidő elején fel-alá cikázó, kis, bajuszos fekete ördögök betalálnak a sorozatterhelés rutinjától és az újabb reménytelenül fenekedő ellenfél láttán enyhén, mintegy harminc percig fásult Inter sztárjainak a kapujába. Itt nem utolsósorban felrémlik a nem is olyan régen látott Ciprus-Olaszország VB selejtező is, ahol az azzurik nyertek ugyan kettő-egyre, a hosszabbításban szerzett góllal, de a vezetést csak mákkal szerezték meg, azt követően a ciprusiak rengeteg helyzetet kidolgozva egyenlítettek, és azt követően is rengeteg helyzetet dolgoztak még s hagytak ki, majd végül az olaszok betaláltak. Úgy nyertek, hogy azt voltaképpen maguk se értették, hogy hogyan. Persze azt előre lehetett tudni, hogy lehet, hogy majd ők maguk se értik, hogyan, de nyerni fognak. Az első félidei tipp felvállalásánál még azt a tényezőt is figyelembe vesszük, hogy a Famangusztánál nyilván légiósok is működnek, tehát játékerőben a ciprusi bajnok papíron akár még a válogatottnál is fickósabb lehet. A sportnapilapból az ugyan már kiderült, hogy a ciprusiaknak három hátvédjük is sérült, de hát akkor meg támadjanak, hát nem? Viszont ha valaki túl kockázatosnak érezné ezt a határozott kiállást a ciprusi vezetés mellett, azt ezúton megnyugtatjuk, és ha megígéri, hogy senkinek nem adja tovább, akkor a fülébe súgjuk: csináltunk egy másik háromszáz forintos szelvény is, amelyen ez a félidő iksszel is meg van játszva, tehát voltaképpen kétesélyt vállaltunk.
A következő mérkőzés tűnik a legrázósabbnak: itt ugyanis eleve, és csak a félidei ikszet karikázzuk be. S tesszük ezt azért, mert érzéseink (reményeink!!!) szerint az a fajta küzdelem fog a kezdő sípszó után kialakulni, amelynek láttán a kommentátor negyedóra fejcsóválás után megállapítja, hogy „tipikusan egy gólos meccs”. És a tipikusan egy gólos meccseken - már ha tényleg az lesz belőle, persze - vagy nem születik gól, ugyebár, vagy ha igen, az is csak a végén. Ez tehát tippünk alapja, a tippelésben csapatszimpátia minket nem vezet, tehát egy félidei nulla-nullás (az egy-egyes félidei eredmény is megfelelő, ám annak kialakulása – az egyik félnek ahhoz ugyebár vezetnie kell, legalább valameddig - a szorult gazdasági helyzet következtében meglazult idegállapot miatt ellenjavallat) döntetlen után akár hárommal is agyonverheti bármelyik csapat a másikat, mi utána már vígan kapcsolunk más csatornára.
Illetve csak kapcsolnánk, de nem kapcsolhatunk, mert a harmadik mérkőzésen végre végeredményt játszunk. Itt is kockáztatunk, de anélkül ez a műfaj nem megy: a Marseille – PSV meccset egyesre vesszük. Pusztán azért, mert a Marseille, ha nem nyer, akkor az idei évre a nemzetközi küzdelmekből elszállt.
Na már most a meggyőzőnek tűnő okfejtés után szeretném megjegyezni, hogy természetesen tökéletesen el tudok képzelni olyan kimenetelt is, hogy:
Famanguszta – Internazionale 0-1 (0-1), gól: Abramovic, 5. perc)
Bremen – Panathinaikosz 3-0 (2-0)
Marseille – PSV Eindhoven 0-2 (0-0)
Ma este csak akkor jelentkezem, ha a két szelvény közül valamelyik bejött, és akkor lesz alkalmam lelkesen beszámolni arról, hogy hogy sikerült néhány nap haladékhoz jutni. Ha viszont elszálltak, akkor csak az eredményeket fogom a csalódástól üresen kongó hangon bepötyögni, elképzelhető, hogy esetleg egy-két, a totó- és tippmix-maffiákra tett epés megjegyzés kíséretében.
Hihetetlen, de: happy end.
Este tizenegykor, utóirat:
Hú. Szó szerint belefáradtam. Nagyon kellett szurkolni, az első félidő vége felé infarktus kerülgetett. Az Inter az első félidő negyvenötödik percében szerezte meg másodszor a vezetést, akkor lőttek volna a holnapi ebédnek, de a ciprusi arcok még a lefújás előtt egyenlítettek! Huh. Arról meg nem is beszélve, hogy egy idő után már attól kellett rettegni, nehogy Brémában megrezdüljön a háló. Még egyszer, Huh. De happy end.
Famanguszta - Inter 2-2 (1. félidő)
Bremen - Panathinaikos 0-0 (1. félidő)
Marseille -PSV Eindhoven 3-0
Mérleg, konklúzió, tanulság (a la La Fontaine)
Összegezzünk. Tegnap kilencszáz forint befektetéssel nyereség nulla (bár lehetett volna ötezer, a Kaiserslautern-1860 München kivizsgálásának kérését még fontolgatom), ma hatszáz forint befektetés, 2660 forint nyeremény. Tehát 1160 forint plusz egy-két órányi agyalás, és több órányi tévé előtt izgulás után. A tanulság: becsületes munkával keresni nem csak könnyebb, de még többet is lehet.
