Dec. 19. Tizedik sóhaj: Elméleti merengések, avagy a tökéletes tippmix szisztéma felé, illetve: a tippelőnek is lehet mákja!
Mottó: Előzőleg minden Parma-Cittadella meccs fiksz egy, ám végeredményét tekintve nem minden Parma-Cittadella mérkőzés egyes.
1. A nem igazán biztató kilátások
Az elmúlt napok keserves kudarcai már-már arra sarkalltak, hogy a nyilvánosság elé álljak legújabb kutatási eredményemmel, melyet így véltem összefoglalhatónak:
Csak papírformára nem érdemes játszani, mert ha bejön, akkor úgyse fizet sokat, ráadásul nem jön be; viszont csak meglepetésre se érdemes játszani, mert mindegyik meg úgyse jön be, hiába fizetne sokat. Vagyis a papírformát és a meglepetést ideális arányban kell vegyíteni, és miután eddig a felfedezésig eljutottunk, már csak a gyakorlati alkalmazás van hátra, megállapítani, hogy melyik meccsen jön be a papírforma, és melyik lesz meglepetés, ám mielőtt ezt közzé tennénk, kénytelenek vagyunk belátni, hogy újdonságérték szempontjából ez nagyjából a „Biztonságos védekezésből veszélyes kontratámadások” jelmondattal egyenértékű. Ahogy az ördög a Biztonságos védekezés, veszélyes kontratámadások elve esetében is a részletekben bújik meg, úgy itt is kénytelenek vagyunk belátni, hogy forradalminak tűnt meglátásunkkal nem a stratégiát vittük előre, nem szisztéma paradigmaváltást hajtottunk végre, mindössze közhelyszinten redefiniáltuk a sportfogadást mint olyat.
2. Hogyan rohamoztunk tegnap?
No, de tegnap változott a helyzet.
A szerda esti JYP-Espoo blues döntetlenje által csütörtökre áttolt ezerkétszáz forintos szelvényt két, háromszor kétszáz forintos variációba fektettük. Mivel az előző napokban a jégkorong túl sok csalódást okozott, s ráadásul az étlapon jéghoki alig-alig is volt megtalálható, az ebédidő tájékán lefolytatott elmélyült esélylesés folyamán az UEFA kupa párosításokat vettük gólcső alá. Többféle szempont befolyásolta a tudományos alaposságú analízist: a tabellán az utolsó kör előtt elfoglalt aktuális helyzet, azaz melyik csapatnak mindegy, melyik csapatnak létkérdés; aztán szóba jöttek az ilyenkor szokásos nemzetkarakterológiai kérdések is, a különböző nemzetek lelkületeivel kapcsolatos közhelyek, közvélekedések (értsd: melyik az, amelyik alig várja, hogy apróra váltsa eleve sanda céllal kivívott kiváltságos helyzetét, melyik az, amelyik az ostobaságig kitart a sportszerűség mellett, satöbbi, satöbbi.), meg ami csak ilyenkor kell. Mindezek alapján – és a szorzó tekintélyes volta miatt - először kiválasztottuk három darab kétszáz forintos szelvényen az Olimpiakosz-Hertha, és a Stuttgart-Liegepárosítást. A négyes szorzó miatt felvállaltuk a berliniek idegenbeli győzelmét, a Stuttgart – Liege első félidejének pedig - nyereménynövelés céljából - mindhárom eredményét megjátszottuk. A Herthát hülyére verték, úgyhogy erről a párosításról szót se többet, ez ment a levesbe.
Hogyan nézett ki a másik tippsor? Már mondom is:
Racing Santander-Manchester City H: 1,45
Paris SG-Twente H:1,70
Tottenham-Szpartak Moszkva H:1,65, D:3,25, V:4,25
Az első párosításban úgy képzeltük, hogy a City aligha a legjobb összeállításával utazik el Spanyolországba, a második mérkőzésnél egyszerűen próbáltunk bízni az egyébként a szintén csak a győzelem esetén reménykedhető párizsiakban (Twentének itt is majdnem hót mindegy), a harmadik párosításnál éreztük úgy, hogy érdemes meglepetést keresni, azért tettük azt meg háromesélyre. Nomármost innentől már „csak” (de ezt a csakot kéretik minden idők legnagyobb idézőjelei közé behelyezni) azért kell szurkolni, hogy a Racing meg a PSG hozza a meccsét, a londoni meccs meg minél kedvezőbben alakuljon, tehát lehetőleg ne hazai győzelem legyen. A szelvények ugyanis a következőképpen fizetnek:
A szelvény: 815 forint, B szelvény (tehát ahol Tottenham-Moszkva iksz): 1600 forint, C szelvény (Moszkva nyer): 2095 forint. Viszonylag kellemes este kerekedett a dologból, hiszen mind a Santander, mind a Paris az első negyedóra végén vezetést szerzett, ezt még az első félidőben megduplázta, tehát innen – bár el nem kiabál semmit az ember, miután nem egyszer látott már torinói karón bolognai varjút – főleg csak azért kell izgulni, hogy akkor már a legkedvezőbb szelvény jöjjön be. Szünetben nagy meglepetésre a Moszkva is vezetett 2-0-ra, ez a meccs végére kettő-kettő lett, a lefújás előtt már csak azon izgultam, hogy a londoniak érjék be a továbbjutást jelentő egállal ,mert ha még meg is nyerik, akkor ezerhatszáz forint helyett csak nyolcszázra csökken a bezsebelendő. Meglett ez is, tehát ezerkétszáz forint befizetésre 1600-al zártunk. No de hol itt az extra mák? Már mondom is.
3. Hogy néz ki az a disznó szerencse, avagy Szpászíbá, Mászkvá!
Ez volt az az eset, amikor az ember a céllövöldében tévedésből egy lőszerrel kettő disznósajtot szed le, így nem elég, hogy két disznósajttal a hóna alatt ballag haza, mindennek a tetejébe még csak egy lövést fizetett. (Bár ezt elhinni már senki nem hiszi el.)
Már ebéd után elintéztem a szelvények befizetését, hogy ezt követően nyugodtan mehessünk a kislányom óvodai advent ünnepségére, és akkor már ilyen mocskos anyagiak ne mérgezzék a szeretettel teli, bensőséges légkört. Ám mielőtt a kislányommal és a feleségemmel elindultunk volna az oviba, enyhén szólva nyugtalanító megfigyelést tettem: az egyik szelvényt elírtam. Amelyik ugyebár egy kidolgozott variáció része. S a hiba következtében bukhat az egész taktika. Az egyik Tottenham-Moszkva eredméynt toltam el. Ráadásul ilyen tévedésünk hetekkel ezelőtt volt már, (a Kolozsvár-Chelsea iksz tűnt el sajtóhiba következtében) és keservesen rá is fizettünk, ugyanis abból a tippsorból természetesen éppen az a szelvény lett volna a nyerő, amelyik el lett írva. Mit volt mit tenni, emelkedett hangulat ide, óvodába indulás oda, még egy szelvényt ki kellett tölteni, újra, ezen már ne múljon a variáció.
No de figyelem, hogy is nézett ki az a bizonyos elrontott szelvény? Hát úgy, hogy Santander egyes, Páris egyes, és (Figyelem!) Tottenham – Szpartak Moszkva, az ELSŐ FÉLIDŐ VÉGÉN kettes. És igen, ahogy fentebb utaltam rá, a Szpartak Moszkva az első félidő végén kettő-nullra vezetett. Így aztán nyerő lett az eredeti szelvény is, amelyiken a végeredmény döntetlen, és nyerő lett az elírt szelvény is, ahol félidei Moszkva vezetés volt megtéve. Így aztán jött még plussz 2120 forint.
No már most elég hülyén néz ki, hogy tulajdonképpen ennyire véletlenül lett meg a nyeremény, de még ennél is hülyébben érezném magam, ha az eddigi tippmix sóhajokban én magamat valamiféle hozzáértő tippmixgurunak állítottam volna be. De nem, inkább csak őszintén próbáltam vallani tétova zsebpénznövelő próbálkozásokról, amelyben tulajdonképpen a lebeszélés üzenete is benne volt. („…Not to do what I have done”, hogy a Felkelő Nap Házából is idézzünk végre.)
Ám a sorsnak ez a ránk nézve kedvező mosolya, vagy fintora, ki honnan nézi, azért mindenképpen elgondolkodtató üzenet arra nézve, hogy most akkor tulajdonképpen mennyit is érdemes agyalni, mennyi értelme is van keresni a sportfogadás Szent Grálját, a fogadás lélektanának az egyetlen, arisztotelászi fiksz pontját. Az általános választ nem tudom, de ma mindenestre Parmában keresem. (Ma is csak ezerkettőért! Az izzadságos munkával kiérdemelt nyereményt nem verjük el könnyelműen!)
Dec. 15. Mindkét jéghokis variáció elment, csak egy szóló tartja magát, a Sassuolo egyes meg a Padova-Reggiana iksz. Ha hajnalban a San José nem nyer, akkor valószínűleg pár nap pihenés következik.
Utóirat: Los Angeles-San José, iksz. Pár nap csönd.
